L�pj, am�g nem k�s�!

Azon a napon a l�ny sz�ve gy�szba borult, �gy �rezte, a vil�g ellene fordult. Egyetlen szerelme lemondott r�la, S m�r egy m�sik l�ny kez�t fogja az�ta.

"M�r nem szeretlek!"- vallotta be a fi�, A tombol� t�z, mely eddig sz�v�ben tombolt, kihunyt. De a l�ny nem adta fel, dacolt ellene, S tov�bbra is tartotta a kapcsolatot vele.

A rem�ny viszont egyre jobban elhagyta, Mikor l�tta, hogy �lete szerelme a m�sik l�nyt simogatja. Id�k�zben a fi� r�j�tt ,m�g mindig �rez valamit ir�nta, De nem l�pett, mert a sz�rakoz�s fontosabb volt sz�m�ra.

A l�ny megk�rte a fi�t kezdj�k el�lr�l �jra, "Szeretlek Kicsim az �letemn�l is jobban!"- s a f�l�be s�gta halkan. �m minden hi�ba, � csak tov�bb �lltatta, A k�t�tts�get, az igazi szerelm�t nem v�llalta.

Teltek a napok, teltek a h�napok, A l�nyr�l m�r azonban r�gen nem hallott. Egyik este, �lm�b�l fel�bredve rossz �rz�s kapta el, �ress�get �s f�j� hi�nyt �rzett sz�v�ben.

�rezte r�gi szerelme keser� hi�ny�t, Hiszen r�g nem hallotta a l�ny kellemes hangj�t. Hi�nyzott neki az arca, a forr� �lel�se, A f�lt� gondoskod�sa, a l�ny maga eg�sze.

M�snap megjelent a h�z�n�l vir�ggal a kez�ben, Kis�rt szem� �desanyja nyitott ajt�t talpig feket�ben. A fi� teljesen elfeh�redett ,s �rezte nagy a baj, �desanyja csak annyit mondott k�nnyekt�l k�szk�dve: Meghalt!

�ll�t�lag egy v�letlen aut�baleset okozta a l�ny hal�l�t, Nem figyelt az �ton, mert nem tudta feledni szerelmi b�nat�t. A fi� els�padva �llt ott egy percig, A csokor vir�g a kez�b�l lassan hullott ki.

Nem hitte, ez hogy t�rt�nhetett meg vele, Minden percben ott kellett volna lennie mellette. Este nem tudott elaludni, a szem�be k�nny sz�k�tt, Sz�v�ben m�rhetetlen�l nagy b�ntudatt�l k�szk�d�tt.

De hirtelen, mintha egy melegs�g j�rta volna �t, Mintha hallotta volna halott szerelme hangj�t. �s igen, a l�ny ott t�nd�k�lt angyal k�p�ben, A r�gi, megszokott, gy�ny�r� sz�ps�gben.

Mindkett�j�k szem�ben k�nny ragyogott, A mosoly az arcukon hirtelen megfagyott. L�legzet�k eln�mult, sz�v�k egyszerre dobbant, A r�gi, gy�ny�r� szenved�lyes szerelm�k �jra l�ngra lobbant.

Csak �lltak egym�ssal szemben, hisz egym�s gondolatait ismerik, A l�ny a fi� arc�t v�gigsim�tja, lelke melegs�ggel megtelik. Igyekszik szerelm�t megnyugtatni, De csak ennyit tud v�g�l mondani:

"Ne s�rj sz�vem nincs semmi baj, Eml�kem sz�vedben v�gig megmarad. �n ott leszek v�gig melletted, �rz�m az �lmaidat, Mindent�l megv�delek, ott leszek minden mozdulatodban."

Az angyal m�g egyszer utolj�ra �t�lelte kedves�t, A fi� nem akarta m�g elengedni f�ltett szerelm�t. A l�ny arca egyre halv�nyodott, "Most mennem kell!"- csak ennyit mondhatott.

Hirtelen h�v�s leveg� j�rta �t a szob�t, De m�g lehetett �rezni a l�ny kellemes illat�t. A fi�t ezut�n az �lom hamar elnyomta, Gondolataiban � j�rt, s hogy nem feledi el soha.

Reggel, mikor fel�bredt, nem tudta val�s�g volt-e, vagy �lom, De tal�lt valami csod�t az asztalon. Egy feh�r toll volt ott a l�ny illat�val, S r�j�tt mit vesz�tett a l�ny hal�l�val.

Sz�v�ben most m�g jobban �rezte hi�ny�t, S nem tudta elnyomni a l�ny ut�ni v�gy�t. K�nnyes szemmel az �g fel� fordulva ennyit felelt: "Mind�r�kk� szeretni foglak Egyetlen Sz�p Szerelmem!"

N�lk�led...